Kromatidák

Kromatidák, vagy kromatidák, a DNS replikációja után keletkező két azonos genetikai információt hordozó kromoszómás másolatok. Ezek a két kromatid a centromeren keresztül összekapcsolódva egyetlen kromoszómális egységet alkotnak. A replikáció következtében egy kromoszómából két azonos példány keletkezik, amelyeket össze is tart egy közös kapcsoló felépítés.

A két testvérkromatidát általában azonos genetikai információ terheli, ezért gyakran a „testvérkromatidáknak” is nevezik őket. A sejtosztódás során a centromerhez kötött kapcsolódási hely a kinetokórral együtt biztosítja, hogy a kromatidák szétválasztása rendezett módon történjen meg.

Mivel a kromatidák a DNS megkettőződésével jönnek létre, szerepük a genetikai anyag egyenletes megosztásában alapvető. Mitózisban az anafázisban a testvérkromatidák szétválnak, és minden leánsejt egy-egy kromoszómát kap. Meiózisban az első osztódás (meiózis I) során a homológ kromoszómák válnak szét, a testvérkromatidák azonban mindig még összetartva maradnak; a rekombináció a nem testvér kromatidák között történik. A második osztódásban (meiózis II) a testvérkromatidák válnak szét, így gamétánként haploid kromoszómák keletkeznek, mindegyik eltérő genetikai összetétellel.

Az öröklődés szempontjából a kromatidák megosztása, a rekombináció és a véletlenszerű elhelyezkedés mind hozzájárulnak a genetikai variációhoz. Hibás megosztódás esetén kromoszómák számának változása lép fel, ami például aneuploidiához vezethet.