Kriptográfiai

Kriptográfiai kifejezés általában a kriptográfiával, vagyis a titkosítás és a hitelesítés elméletével és gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos rendszerekre, módszerekre és protokollokra utal. A kriptográfia a kommunikáció és az adattárolás védelmének tudománya, amely célja a jogosulatlan hozzáférés megakadályozása, miközben a jogosultak számára biztosítja az adatok biztonságos kezelését. A kriptográfiás megoldások magukban foglalják a titkosítást, a visszafejtést, a kulcskezelést és a hitelesítést.

Az alapelvek közé tartozik a titkosítás és a visszafejtés, a kulcsok megfelelő védelme és kezelésük módszerei. Két fő ágazatot különböztetünk meg: szimmetrikus kriptográfiát (egy kulcs a titkosításhoz és a visszafejtéshez) és aszimmetrikus kriptográfiát (nyilvános és magán kulcsokkal a titkosítás, visszafejtés és hitelesítés céljára). Gyakran használt algoritmusok közé tartozik a szimmetrikus AES és a régebbi DES, az aszimmetrikus RSA és ECC (elliptikus görbe kriptográfia), valamint a hash-függvények, például a SHA-256 és a SHA-3. Ezen túl a digitális aláírások és a MAC/HMAC biztosítják a hitelességet és az adatok integritását.

Kriptográfiai eljárásokat széles körben alkalmazzák modern biztonsági protokollokban és rendszerekben, például TLS/HTTPS-ben, e-mailes aláírásokban, digitális aláírásokban, adatvédelmi és adatintegritási megoldásokban. A kriptográfia története a klasszikus kódolásoktól a 20. században kifejlesztett nyilvános kulcsú módszerekig terjed, olyan mérföldkövekkel, mint a Diffie–Hellman kulcscsere és az RSA megvalósítás. A területet folyamatosan formálja a kvantumszámítástechnika és a poszt-kvantum kriptográfia kutatása, hogy hosszú távon is védelmet nyújtson a kommunikáció számára.