Keresletgörbe

A keresletgörbe egy adott jószág vagy szolgáltatás árának és rá adott, várható mennyiségű kereslet közötti összefüggést szemlélteti, feltételezve, hogy más tényezők állandóak (ceteris paribus). A görbe a vásárlói magatartást tükrözi, és általában a grafikonon az ár a függőleges tengelyen, a keresett mennyiség pedig a vízszintes tengelyen jelenik meg.

A keresletet szabályozó alapelv a kereslet törvénye: az árak csökkenése általában növeli a keresett mennyiséget, míg az árak emelkedése csökkenti azt. Ennek oka a fogyasztói haszon maximalizálására törekvés és a jövedelmi hatások, valamint a pótlási hatások, amelyeket a különböző termékek között észlelünk.

A keresletgörbe elmozdulhat vagy mozgás mentén is változhat. Ha csak az ár változik, akkor a görbén belüli mozgás (tükör) történik. Ha viszont más tényezők változnak – például jövedelem, összevetett termékek ára, fogyasztói preferenciák, jövőre vonatkozó várakozások vagy a vásárlók száma –, akkor a görbe eltolódik, és új holtterben található az optimális mennyiség.

Piaci kereslet általában az egyéni keresletek összegzése. A kereslet alakulását gyakran a rugalmasság mérésével elemzik: a árszabásos rugalmasság megmutatja, hogy a mennyiség mennyire reagál az árváltozásokra, és függ a helyettesíthetőségtől, a szükséglet jellegétől, a költségvetési résztől és az időhorizonttól.

Keresletgörbe felhasználható árak, adók, támogatások hatásainak előrejelzésére és a piac hatékonyságának elemzésére, miközben a ceteris paribus feltételek korlátait figyelembe kell venni.