Kereslet

Kereslet a fogyasztók azon hajlandósága és képessége, hogy egy adott termékből vagy szolgáltatásból adott időszakban megvásároljanak mennyiséget különböző árak mellett. A kereslet a piac egészére vonatkozik és összegzi az egyéni keresleteket. A keresleti mennyiséget az ár, a jövedelem és a preferenciák összessége határozza meg.

A kereslet törvénye szerint, ceteris paribus, ha az ár emelkedik, a megvásárolni kívánt mennyiség általában csökken, és fordítva. A kereslet görbéje lefelé ívelő; a pontok az ár–mennyiség párokat adják ki. A keresletet befolyásoló tényezők közé tartozik a jövedelem, az áruk kapcsolata (helyettesítők és kiegészítők), az ízlés és preferenciák, a jövőre vonatkozó várakozások, a vásárlók száma és a piaci demográfia.

Keresleti eltolódás akkor következik be, amikor a tényezők megváltoznak: a görbe egyik oldalra történő elmozdulása új, magasabb vagy alacsonyabb keresletet eredményez. A mozgás a görbén a piaci ár változásával történik, a többi tényező változatlansága esetén.

Keresleti rugalmasság megmutatja, hogy a kereslet milyen mértékben reagál a változó árakra. Általában százalékos változásként értelmezik: rugalmas kereslet (ε > 1), egységszerű (ε = 1) és rugalmatlan kereslet (ε < 1).

Kivételes típusok közé tartozik a Giffen-jószág és a Veblen-jószág, amelyeknél az ár növekedése néha a kereslet növekedéséhez vezethet a jövedelem vagy presztízs hatásai miatt. A kereslet és a kínálat kölcsönhatása a piac egyensúlyát, az ármeghatározást és a jövedelmek eloszlását is befolyásolja.