Ismérvekkel

Ismérvekkel a magyar nyelvben az ismérv főnévnek a instrumentalis (eszközi) többes számban, az -kkel/-ok toldalékaival képzett alakja. Az ismérv olyan jellemző, tulajdonság vagy kritérium, amely alapján valamit meg lehet különböztetni vagy meg lehet ítélni. Az ismérvekkel tehát arra utal, hogy több jellemzőt vagy kritériumot fogalmazunk meg, vagy ezek alapján írunk le valamit.

Használata főként formális vagy analitikus írásmódban jellemző, például tudományos, technikai vagy leíró szövegekben. Olyankor alkalmazzuk, amikor úgy írunk le egy tárgyat vagy jelenséget, hogy azt ezekkel a jellemzőkkel vagy kritériumokkal írjuk le, összehasonlítjuk vagy értékeljük. Például: „A terméket ismérvekkel lehet jellemezni, például tartósság, megbízhatóság és energiahatékonyság.” Vagy: „A modell több ismérvekkel rendelkezik, amelyek alapján összehasonlítható.” Ezek a szerkezetek a leírási és értékelési folyamatokban gyakoriak.

Etymologiai összefüggésben az ismérv szó magába foglalja a meghatározó jellemzőket; az ismérvekkel pedig ezt a többes számban jelentő formát használjuk, amikor konkrétan több jellemzőről beszélünk. Kapcsolódó kifejezések közé tartozik az ismérv (egyszerű alak), az ismérvek (többes szám nominált formája), valamint a kritérium vagy paraméter szavak. Összegzésként az ismérvekkel kifejezés egy nyelvtani forma, amely a jellemzők vagy kritériumok megadását szolgálja.