Intertemporális

Intertemporális szókezelés alatt olyan jelenségeket értünk, amelyek időben zajlanak vagy az idő mentén történő döntéshozatalt érintenek. A gazdasági értelemben az intertemporális döntéshozatal az egyének és intézmények fogyasztásainak, megtakarításainak és beruházásainak időben történő optimális elosztását vizsgálja, figyelembe véve a jelen fogyasztás és a jövőbeni fogyasztás közötti trade-offot.

A központi fogalom az időpreferencia, vagyis hogy az emberek mennyire értékelik a jövőbeni hasznosságot a jelenlegihez képest. Ennek formalizálása a diszkontálás: a jövőbeli hasznosság jelenértékére történő átszámítása általában diszkontrátával, vagy diszkontfüggvénnyel történik. Két gyakran tárgyalt diszkontálási forma az exponenciális és a hiperbolikus diszkontálás, amelyek különböző mértékben tükrözik a hosszú távú és a közeli időpontok közötti preferencia változásait.

Az intertemporális optimalizáció elméletei dinamikus programozáson és életsík-modelleken alapulnak. A hagyományos keretek közé tartozik az Euler-egyenlet, amely a fogyasztói döntés és a megtakarítás optimális útját írja le. Ezen felül a életciklus- és a permanens jövedelem hipotézis olyan mechanizmusokat vizsgál, amelyek a jövedelem stabilitásának és a tőke felhalmozásának hosszú távú hatásait elemzik.

Alkalmazási területei közé tartozik a makrogazdaság, ahol a háztartások fogyasztását és megtakarítását, a pénzügyi tervezést és nyugdíj-előtakarékosságot modellezik, valamint a költség-haszon elemzésekben a társadalmi diszkont-árfolyam meghatározása. Az intertemporális elemzések szemléletében gyakran felmerülnek bizonytalanságok és viselkedési eltérések, amelyek a hagyományos modelleket korlátozhatják.