Idhatározók

Időhatározók, vagy időhatározói kifejezések, a nyelvtanban olyan határozók, amelyek az ige cselekvésének idejét, időpontját vagy tartamát adják meg. Ezek lehetnek egyszerű szavak (például most, ma, tegnap, későn, reggel) vagy több szóból álló kifejezések (például két napig, egy hétig, jövő pénteken, hétvégén). Az időhatározók a mondatban a cselekvés idejéről adnak információt, és gyakran válaszolnak a Mikor? kérdésre.

Fajtáik közé tartoznak:

- időpont-határozók: pontos időpontot vagy időpontcsoportot jelölnek (például most, tegnap, jövő hétfőn, pénteken); ezek gyakran a mondat igeidőjének környezetét adják meg.

- tartam-időhatározók: a cselekvés időtartamát fejezik ki (például két napig, egy hónapig, fél évig).

- gyakoriság-időhatározók: a történés ismétlődésének vagy rendszerességének időbeli jellemzőit írják le (például általában, gyakran, ritkán, állandóan).

- előre utaló vagy gyakori formák: egyes időhatározók különböző nyelvi formában szerepelhetnek, például reggelente vagy éjfélkor.

Szintaktikai szerepük és elhelyezkedésük is változó. Gyakran az állítmányt módosítják, de előtagként vagy utótagként is megjelenhetnek, különösen hangsúlyos vagy időpontot kiemelő mondatrészekként. Sok időhatározó a mondatrészhez kötődik és gyakran a mondat végére kerülhet.

Példák: Most indulunk. Tegnap este moziztunk. Két napig maradunk. Hétvégén többet dolgozunk. Jövő pénteken találkozunk. Azóta nem hallottunk felőle. Reggelente kávézom.

Időhatározók fontos eszközei a magyar igeragozásnak és szókészletnek, lehetővé téve a cselekvés idejének pontos vagy árnyalt megadását.