Idegenség

Idegenség (idegenség) egy magyar főnév, amely az idegen szóból és a -ség képzőből származik. Általános értelemben az idegenség a külvilág vagy egy közösség felé érzett idegenségérzetet, illetve a tartozás- vagy identitásérzés hiányát jelenti. Olyan állapot vagy minőség, amely során valaki vagy valami idegensnek, másnak tűnik, legyen szó külső környezetről, nyelvi vagy kulturális különbségről, illetve belső identitásbeli tapasztalatokról.

A társadalomtudományokban az idegenség gyakran összefügg az elidegenedés vagy az azonosságkeresés tapasztalatával. Globalizáció, migráció és kulturális sokféleség mellett nőhet az idegenségérzet, mindazok körében, akik nem érzik teljesen otthon magukat egy adott közösségben. A fogalom nem kizárólag negatív: rámutathat a kultúrák közötti különbségek felismerésére és az identitás dinamikájára is, illetve arra, hogyan formálódik a belonging-érzet különböző kontextusokban.

Irodalmi és művészeti kontextusban az idegenség gyakran motívum: a főszereplők vagy elbeszélői nézetek kirekesztettségét, bizonytalanságát és a társadalmi normáktól való eltávolodást érzékelteti. Ezzel stilisztikai eszközzé válik, amely a befogadó vagy olvasó számára a normáktól való elrugaszkodást és a többségi kultúra kritikai vizsgálatát szolgálja.

Összefoglalóan az idegenség olyan összefüggés- és érzésrendszer, amely a külvilág, a kultúra vagy a belső identitás különbségeit hangsúlyozza, és alkalmazható a társadalomtudományi, pszichológiai, valamint irodalmi kontextusokra.