Hóolvadék

Hóolvadék a hó olvadásával keletkező víz. A jelenség leginkább havas- és hegyvidéki területeken figyelhető meg, ahol a téli felhalmozódás után a tavaszi vagy kora nyári felmelegedés és a napsütés hatására a hófelszínről vagy hópáncélból víz szabadul fel. Az olvadék mennyisége és időzítése szélesebb éghajlati viszonyoktól, hóvastagságtól és a hóban oldódó anyagoktól függően változik.

Az olvadék útja sokféle lehet. Felszíni lefolyás formájában egyesül patakokban és folyókban, miközben a víz egy része beszivárog a hóba és a talajba, talajvíz formájában távozik vagy tárolódik. Gleccserek, hómezők és alárendelt víztestek olvadéka szintén hozzájárulhat a helyi vízkészlethez. A különböző útvonalak egyidejűleg alakítják a folyóvizek tavaszi áradását és a talajnedvességet.

Környezeti és vízgazdálkodási jelentősége kiemelkedő. A hóolvadék a hódominált területek fő tavaszi vízellátási forrása, és időzítése meghatározza a folyók töltését, a vízenergia-termelést és a mezőgazdasági öntözést. A víz hőmérséklete és minősége jellemzően hideg, de a hordalék, a felhalmozódott szenynyező anyagok és oldott ásványianyag-tartalom megváltoztathatják.

Mérése és modellezése központi eleme a hóállapot monitorozásának. A hóvíz-egyenérték (SWE) és a hófedettség mérése, terepi felmérések, radar- és műholdas megfigyelések segítik előrejelzéseket és vízkezelési döntéseket. A klímaváltozás hatására a hóolvadék üteme és eloszlása jelentősen megváltozhat, növelve a tavaszi árvizek kockázatát és kihívásokat a vízgazdálkodásban.