Hepatocelluláris

Hepatocelluláris kifejezés a hepatocytákhoz, azaz a máj fő parenchymás sejtjeihez kapcsolódik. A hepatocyták a máj legfontosabb funkcionális egységei, és számos élettani folyamatot látnak el. Feladatuk közé tartozik a anyagcsere-szabályozás, a glikogén tárolása, fehérjék és lipidek termelése, a méregtelenítés és a koleszterin- és epesavak termelése, valamint az epesavak kiválasztása az epefolyadékba.

A máj szerkezete a lobulusokban szerveződik, ahol a hepatocyták egymás mellé rendeződve, polarizáltan helyezkednek el. Ezek a sejtek gazdag mitokondrium- és endoplazmatikus retikululumKészlettel rendelkeznek, és összekapcsolódó epecsatornácskákat alkotnak, amelyek az epének szállítását szolgálják. A májban végzett funkciók nagy részét ennek a sejttípusnak tulajdonítják, és megfigyelhető változásai gyakran jelzik a máj állapotát.

Klinikai jelentőségük változatos. Sérülésük vagy gyulladásuk hepatocelluláris károsodáshoz vezethet, amelyet általában enzimszintekben, például ALT és AST emelkedése mutat. Krónikus hepatocelluláris károsodás hozzájárulhat cirrhosis kialakulásához és fokozhatja a májbetegségek kockázatát.

A hepatocelluláris karcinóma (HCC) az elsődleges májrák egyik fő formája, amely hepatocytákból indul ki. Risk factors: krónikus hepatitis B vagy C fertőzés, alkoholfogyasztás, cirrhosis és bizonyos aflatoxin-expozíciók. Diagnózisa képalkotó vizsgálatokkal és bioptia útján történik, markerként gyakran használták az AFP-t. Kezelése a stádiumtól függ, és magába foglalhat reszekciót, transzplantációt vagy lokális terápiákat.