Hallás

A hallás az akusztikus energia észlelésének és feldolgozásának érzékszervi funkciója, amely lehetővé teszi a beszéd megértését és a környezeti hangok felismerését. Kétoldali hallás biztosítja a hangok irányának és hangmagasságának érzékelését, és fontos szerepe van a nyelvi fejlődésben, a kommunikációban és a környezet védelmében.

Az emberi hallás anatomiai szinten a külső fülből, a középfülből és a belső fülből áll. A hanghullámok a fülkagyló segítségével összegződnek, a hallójáratba jutnak és a dobhártyát rezgésbe hozzák. A középfül három csontocskája – kalapács, üllő és kengyel – erősítik és továbbítják a rezgéseket a belső fülbe. A belső fülben a csiga folyadékában keletkező mechanikai energiát a hajas sejtek elektromos jelekké alakítják, amelyeket az VIII. koponyaideg az agy hallási központjába közvetít.

A hallásvesztés típusai közé tartozik a vezetőhallás, amely a külső vagy középfül problémái miatt alakul ki, és a perceptív (sensorineurális) hallásvesztés, amely a belső fül vagy a hallóút sérüléséből adódik. Kevert formák és tinnitus is előfordulhat. Diagnózisa magában foglalja az audiogramot, tympanometriát és egyéb audiológiai vizsgálatokat.

Kezelési lehetőségek közé tartoznak a hallókészülékek, a csontvezetéses hallási eszközök és a cochleáris implantátumok. Prevencióként a zajos környezet kerülése, hallásvédő eszközök használata és a fertőző betegségek kezelése kiemelten fontos.