Gondolatkísérlet

Gondolatkísérlet, vagy gondolatkísérletek, olyan hipotetikus helyzetek, amelyekben a jelenségeket a kísérletezés nélkül, kizárólag elméleti megfontolásokkal vizsgálják. Céljuk a fogalmak tisztázása, a következmények illusztrálása, ellentmondások feltárása vagy egy hipotézis logikai következményeinek megértése.

A gondolatkísérletek a filozófiától a természettudományokig széles körben használatosak. Hagyománya a szkeptikus és analitikus módszerekhez kapcsolódik: összegyűjtik a premisszákat, majd elemezve megvizsgálják, mit mondanak a konklúziók. Gyakori típusai közé tartozik elméleti (fogalmi) gondolatkísérlet, etikai dilemmák feltárása és tudományos témákat vizsgáló forgatókönyvek.

Jó példák közé tartozik Schrödinger macskája, amely a kvantummechanika állapotfogalmát és a mérés szerepét illusztrálja; Descartes démona, amely a külső világ megbízhatóságáról felvetett radikális szkepticizmust mutatja; Maxwell démont, amely a termodinamika és az információelmélet kapcsolatát elemzi.

Fontos megjegyezni, hogy a gondolatkísérletek nem helyettesítik az empirikus kísérleteket. Eredményeik a premisszáik minőségétől függnek, és gyakran arra szolgálnak, hogy értelmezzék és kritikusan vizsgálják a fogalmakat, nem pedig hogy közvetlen bizonyítékot nyújtsanak.