Geotermikus

Geotermikus energia a Föld belsejéből származó hő hasznosítását jelenti. A geotermikus kifejezés a görög geo föld és termikos hő szavakból ered. A geotermikus rendszerek a föld alatti hőt úgy használják fel, hogy közvetlenül fűtésre és melegvíz-előállításra szolgálnak, vagy villamos energiát termelnek belőle. A technológiák a hőmérséklettől és a rendelkezésre álló víz mennyiségétől függően különböznek.

Közvetlen hasznosításra magasabb hőmérsékletű források és termálmezők állnak rendelkezésre, amelyek fűtésre, ipari használatra, üvegházi gazdálkodásra és gyógyfürdők működtetésére szolgálnak. Villamosenergia-termelésre általában nagyobb hőmérsékletű erőforrásokat használnak, ahol szaunaként működő gőz turbinát hajt, illetve alacsonyabb hőmérsékletű források esetén bináris ciklusú erőműveket alkalmaznak. Az energiaszektorra jellemző megoldások közé tartozik a hidrotermális erőművek és az úgynevezett kiegészített geotermikus rendszerek (EGS) is, amelyek a geotermikus terep adottságaitól függően bővíthetik a hozzáférhető hőt.

Fontos környezeti és gazdasági szempontok ismerete: a geotermikus rendszerek általában alacsonyabb üvegházhatású gáz-kibocsátással járnak, mint a fosszilis energiaforrások, de helyi hatásokkal járhatnak, például földrengés-kockázattal vagy vízkészlet-reinjectióval kapcsolatos problémákkal. A fenntartható üzemeltetés reinjektálással és a források gondos kezelése mellett válik megbízhatóvá.

Világszerte számos ország alkalmaz geotermikus energiát; Izland és Új-Zéland példája kiemelkedő, de olaszország, a Fülöp-szigetek, Indonézia és Kenya is jelentős alkalmazói. A technológia további fejlesztései a tartósabb és szélesebb körű felhasználást célozzák.