Fázisváltások

Fázisváltás, más néven fázisátmenet, a fizika és a kémia egyik alapvető jelensége, amely akkor következik be, amikor egy anyag megváltoztatja fizikai állapotát. A leggyakoribb fázisváltások közé tartozik a szilárd, folyékony és gáznemű állapotok közötti átmenet, de más, kevésbé ismert átmenetek is léteznek, mint például a szupravezető vagy a mágneses fázisváltások. Ezek a változások általában hőmérséklet- vagy nyomásváltozás hatására indulnak el.

Az olvadás a szilárd anyag folyékony halmazállapotba való átmenete, amely a fajhő és az olvadáshő által jellemezhető. A forrás pedig a folyékony anyag gázneművé válása, ahol a párolgáshő játszik kulcsszerepet. A fagyás és a lecsapódás ezek fordított folyamatai. A fázisváltások reverzibilisek, azaz az anyag visszatérhet az eredeti állapotába, ha a külső feltételek megváltoznak.

Az átmeneti pontok, például az olvadáspont és a forráspont, az anyagok jellegzetes tulajdonságai, amelyek meghatározott nyomáson állandók. Ezeket a pontokat kísérő entrópiacsökkenés vagy növekedés, valamint az energiabehatás jellegzetességei teszik a fázisváltásokat fontos kutatási területté a termodinamikában és az anyagtudományban. A fázisváltásoknak számos gyakorlati alkalmazása van, az élelmiszeriparban történő tartósítástól a különféle ipari folyamatokig.