Fenyegetésmodellezés

Fenyegetésmodellezés olyan kockázatkezelési és tervezési megközelítés, amelynek célja egy rendszer vagy alkalmazás biztonsági kockázatainak feltárása és kezelése a fejlesztés korai szakaszában és a működés során. A folyamat során azonosítják a védendő értéktárgyakat (adatok, szolgáltatások, rendszerkomponensek), a potenciális fenyegetéseket és a sebezhetőségeket, értékelik a fenyegetések valószínűségét és hatását, majd tervezik a védekezési intézkedéseket. Ennek eredményeként javul a tervezés minősége és a kockázat elfogadhatósága.

Folyamat és megközelítések: a tipikus lépések közé tartozik a hatókör és az értéktárgyak meghatározása, a fenyegetések és a sebezhetőségek feltérképezése, a kockázatok értékelése (valószínűség és hatás alapján), a kockázatok prioritizálása, illetve a védekezési intézkedések kiválasztása és beépítése. Az eredmény egy prioritált kockázati lista és egy intézkedési terv. A tevékenység iteratív és gyakran a fejlesztési ciklus része.

Gyakori megközelítések: közé tartozik a STRIDE (Spoofing, Tampering, Repudiation, Information Disclosure, Denial of Service, Elevation of Privilege), a PASTA, illetve a kockázatkezelési standardok, mint a NIST SP 800-154 és az ISO/IEC 27005. Ezek a módszertanok segítik a fenyegetések kategorizálását, a sebezhetőségek azonosítását és a megfelelő mérséklési intézkedések meghatározását.

Alkalmazási területek és haszon: a fenyegetésmodellezés széles körben használható szoftverfejlesztésben, hálózati architektúrákban, felhőalapú szolgáltatásokban, IoT rendszerekben vagy adatvédelmi követelmények teljesítésében. Előnyei közé tartozik a jobb kockázatkezelés és a korai hibafelfedezés; kihívásai pedig az erőforrás- és szakérzetigény, valamint a vállalati érdekelt felek koordinációja.