Eszközhatározóként

Eszközhatározóként egy olyan fogalmi meghatározás a magyar nyelvtanban, amely a határozók közé tartozó eszköz- vagy módjelentésű mondatrészt írja le. Az eszközhatározó a cselekvés végrehajtásához használt eszközt jelöli, vagyis meg adja, hogy milyen eszközzel történik az adott cselekvés. Gyakran úgy jelenik meg, mint eszközkifejezés, amely a mondatban a félreérthetetlen jelentésért felel, például késsel, ollóval, ecsettel.

Az eszközhatározóként funkcionáló elemek tipikusan eszköznevet hordozó főnevek vagy melléknevek lehetnek, amelyekhez a hétköznapi beszédben az eszköznyelvi jelzők kapcsolódnak. A leggyakoribb formák közé tartozik a szóban forgó eszköz kifejezése valamilyen eszköznyelvi jelzéssel, például késsel, ollóval, ecsettel, illetve testrészek vagy módszerek kifejezései is használhatók.

A nyelvtani leírásokban az eszközhatározóként funkcionáló mondatrészek megválaszolják a kérdést: mivel? hogyan? milyen eszközzel? Ezt a szerepet gyakran a mondat igei részével közelében találjuk meg, és ezek a kifejezések jelzik a cselekvés eszközét. Az eszközhatározóként funkcionáló elemek különböznek a helyhatározóktól, időhatározóktól vagy módhatározóktól abban, hogy a hangsúly a cselekvés eszközén van.

Példák: Késsel vágták fel a papírt. Ecsettel festették a falat. Ezekben az esetekben a szókapcsolat eszközhatározóként funkcionál, és informálja a cselekvés eszközét. Az eszközhatározóként kifejezés a nyelvtani leírásokban is használatos, hogy jelölje ezt a grammatikai funkciót a mondatban.