Energiaveszteséggel

Energiaveszteséggel általában olyan folyamatokra utalnak, amelyeken keresztül a bemeneti energia egy része nem hasznos munkaként vagy más hasznos formában hasznosul, hanem hővé, zajgá vagy más, nem használható formában nyelődik el. A fizika szerint az energia megmarad, de irreverzibilitások miatt a felhasználható munka csökken. A fogalom több területen jelenik meg, például gépészeti, villamos és hőtechnikai rendszerekben.

A fő veszteségforrások közé tartoznak a mechanikai és az elektromos rendszerekben jelentkező veszteségek. Mechanikai rendszerekben a súrlódás, csillapítás, kopás és a mozgó alkatrészek közti ellenállás vezethet energiaveszteséghez. Elektronikus és elektromos készülékekben pedig I^2R veszteségek, mágneses veszteségek (hysteresis és eddy currents), valamint hő- és sugárzási veszteségek játszanak szerepet. Emellett a hőátadás és a szigetelés gyenge minősége, illetve a légellenállás is hozzájárulhat a veszteségekhez egy adott rendszerben.

A veszteségeket mérni és értelmezni is lehet. A hatékonyságot gyakran a η = hasznos energia / bemeneti energia arányával adják meg, míg a veszteséget W_loss = W_in − W_out jelöli. Periodikus vagy ismétlődő rendszerekben a veszteség mértéke ciklusonként vagy egységnyi idő alatt is megadható, például egy motor forgására számítva.

A rendezés és csökkenés irányított tervezés nélkülözhetetlen a hatékonyság növeléséhez. Javítási lépések közé tartozik a jó minőségű alkatrészek alkalmazása, a csillapítás és kenés optimalizálása, hatékonyabb hő- és szigetelési megoldások, valamint az energiarendszerek integrált tervezése.