Bolognarendszer

Bolognarendszer, a Bologna-folyamat magyar neve, a felsőoktatás európai egységét segítő reformfolyamat része, amelynek célja az Európai Felsőoktatási Térség (EHEA) megteremtése. A kezdeményezés a 1999-ben aláírt Bologna Nyilatkozatban fogalmazódott meg, amelyet több európai ország vett fel, és amely a felsőoktatás összehasonlíthatóságát, átláthatóságát és mobilitását hivatott növelni.

A Bolognai rendszer főbb elemei közé tartozik a háromciklusú képzés bevezetése (alapképzés, mesterképzés, doktori képzés), az ECTS-kreditrendszer alkalmazása, a Diploma Supplement (Oklevél-kiegészítő) használata a bizonyítványok részletes kiegészítésére, valamint a minőségbiztosítás megerősített követelményei. A képzési idő és a kreditszámok jellemzően a következők: alapképzés általában 180 ECTS, mesterképzés 60–120 ECTS (gyakran 90–120 ECTS), doktori képzés pedig ennél hosszabb lehet. A rendszer hangsúlyozza a kimenetek sorolhatóságát, a fokozatok kölcsönösségét és a fokozatok nemzetközi elismerését.

Magyarországon a Bolognarendszer bevezetése a 2000-es évek közepétől történt, az egyetemek és főiskolák átszervezték tanulmányaikat a háromciklusú modellre. Alapképzések jellemzően 180 ECTS, mesterképzések pedig 60–120 ECTS között alakulnak. Az Oklevél-kiegészítő kötelezővé válása, a minőségbiztosítás fejlesztése és a nemzetközi kredit- és végzettség-elismerés erősítése is része volt a folyamatnak. A Bolognarendszer hozzájárult a fokozatok közötti átjárhatósághoz és a külföldi tanulmányi lehetőségek bővüléséhez, ugyanakkor folyamatos kihívást jelent a területenkénti alkalmazkodás és a szabványosítás továbbfejlesztése.