Bogyók

Bogyók vagy berries szó a hétköznapi nyelvben kis, húsos gyümölcsöket jelöl, amelyeket gyakran édes vagy enyhén savanykás ízük miatt fogyasztunk nyersen vagy feldolgozva lekvárokban, gyümölcslevekben és desszertekben. A bogyókat különböző növények adhatják, és sokszor kedvelt friss gyümölcsök forrásai.

Botanikailag a bogyó egy olyan gyümölcs, amely egy virág egyetlen termőjéből fejlődik ki, és amelyben a magvak a húson belül helyezkednek el. Ebben az értelemben például a szőlő és az áfonya tekinthetők bogyóknak. Ezzel szemben a közismert eper, málna és szeder nem bogyók a szigorú értelemben: az eper aggregátum, a málna és a szeder pedig drupletokat tartalmazó összetett vagy aggregált gyümölcs.

Gyakori bogyók közé sorolják a szőlőt, az áfonyát, a ribiszke különböző fajtáit és a különféle ribizli‑fajtákat. Ezek a gyümölcsök általában nyáron érnek, és számos konyhai felhasználási módjuk van: frissek, lekvárokba, süteményekbe vagy italokba kerülnek. Gazdagok rostban, C-vitaminban és antioxidánsokban, így fontos részei a kiegyensúlyozott étrendnek.

Termesztésük világszerte elterjedt; fő érésidőjük temperált éghajlaton van, és a betakarítást követően hűtést vagy mélyhűtést alkalmaznak a hosszabb eltarthatóság érdekében. A bogyók a gyümölcstermelés fontos és jövedelmező szegmensei.