Algákat

Algákat általában a vízi és nedves élőhelyeken élő, fotoszintetizáló szervezetek gyűjtőfogalmának tekintik. Nem alkotnak monofiletikus csoportot: ide tartoznak baktériumok (cianobaktériumok, korábban kékmoszatok) és több különböző eukarióta vonal képviselői, például zöld-, vörös- és barnamoszatok. Méretük és szerveződésük széles skálán mozog: egysejtű fitoplanktonoktól a többméteres többsejtű hínárnövényekig terjednek.

Sejtjeikben a fotoszintézishez szükséges pigmentek találhatók, elsősorban klorofill a, valamint különböző hozzákapcsolódó pigmentek (karotinoidok, fikoeritrin stb.), amelyek meghatározzák színüket és ökológiai szerepüket. Elsősorban primer termelők: nagy szerepük van a vízi táplálékhálózatokban és a világ oxigéntermelésében. Kelp-erdők és fitoplankton közösségek fontos élőhelyet és táplálékot biztosítanak.

Algák gazdasági és környezeti jelentősége is nagy: élelmiszerként (nori, spirulina), takarmánykiegészítőként, műtrágyaként, víztisztításban és biotechnológiai alkalmazásokban használják őket. Ugyanakkor eutrofizáció és melegedés hatására gyakoriak a káros algavirágzások, amelyek toxinokat termelhetnek és ökológiai illetve egészségügyi problémákat okozhatnak. Tudományos kutatásuk fontos a biodiverzitás megértése, a fenntartható felhasználás és az éghajlatváltozás hatásainak feltárása szempontjából.