Alakváltoztatás

Alakváltoztatás, vagy morfológiai változás, a szó formájának olyan megváltoztatását jelenti, amely grammatikai jelentést fejez ki. A változásokat általában toldalékok hozzáadásával vagy belső módosításokkal érik el, és a szó viszonyait, számát, esetét, idejét vagy módját jelölik. A fogalom a nyelvtudományban a ragozás fogalmával szorosan összefügg.

A magyar nyelvben az alakváltoztatás legfőbb formája a ragozás: főnevekre és melléknevekre, illetve igékre egyaránt jellemző. Főnevek és melléknevek eset- és számragozása, valamint birtoklás kifejezése, például ház – házak, házban; az igék személy-, szám-, idő- és módragozása révén különböző alakokat vesznek fel, például ír – írok – írtam.

Vannak rendszeres és rendhagyó alakváltozatok, és a magyar nyelvben a toldalékok formája gyakran a magánhangzó-harmónia szerint alakul. A fokozás és a képzett formák (nagy, nagyobb, legnagyobb) is az alakváltoztatás részét képezik, és az összeillesztett szavak jelentését is fokozzák.

Az alakváltoztatás a nyelv szerkezetének alapvető eleme, amely lehetővé teszi a szavak közötti viszonyok kifejezését és a mondatok jelentésének pontosítását. A morfológia tanulmányozása nélkül a nyelvtani kapcsolatok megértése nehéz lenne.