Aggasztás

Aggasztás a magyar nyelvben egy főnév, amely elsősorban két összefüggésben használatos: a tapasztalt distressz vagy aggodalom állapotát leíró fogalomként, illetve egy esemény vagy információ által kiváltott aggodalmat vagy riadalmat kifejező jelenségként. A szó gyakran fordul elő hivatalos vagy közéleti szövegekben, de bármilyen kontextusban megjelenhet, ahol a valóságos vagy potenciális problémáktól való aggodalmat szeretnék megragadni.

Etymology/eredet: A szó az aggasztani igéből származik, amely zavart vagy riadalmat jelent. Az -ás képzővel a cselekvés vagy jelenség nevét adó főnévi alak keletkezik, és a melléknév formája, aggasztó, a jelenség vagy hír jellemzőjét írja le.

Használat és stilisztika: Az aggasztás általában valamilyen külső hatásra keletkező aggodalom kifejezésére utal. Gyakran a „aggasztó” melléknévhez kapcsolódik, amely a jelenség vagy információ keltette aggodalom jelzője. Az aggasztás szó formálisabb, hivatali vagy szakmai szövegekben gyakrabban fordul elő, mint a hétköznapi beszédben; azonban az angol megfelelőivel hasonló árnyalatokat hordoz.

Példák: A hír aggasztást keltett a lakosság körében. Az adatok aggasztóak voltak, és aggasztást váltottak ki a döntéshozókban.

Kapcsolódó fogalmak: aggodás, aggódó, aggasztó. Ezek között árnyalatbeli különbségek adódnak a kontextustól függően.