Adósságnövekedés

Az adósságnövekedés a tartozásállomány időbeli növekedését jelenti. Eredményeződhet állami, vállalati vagy magánszektor adósságának növekedése, és a leggyakrabban vizsgált terület a fiskális és makroökonómiai adósság alakulása. A mérőszámok közül a leggyakoribb a bruttó adósság/GDP és a nettó adósság/GDP arány, de fontos lehet az adósságszolgálati költségek aránya is. A mindenkori kontextustól függően a szektorok közötti megoszlás és az adósságrugalmasság is lényeges lehet.

Okok közé tartozik a költségvetési hiányokból fakadó adósságnövekedés, gazdasági visszaesés vagy gyenge növekedés miatti bevételcsökkenés mellett fennálló kiadások növekedése, valamint automatikus stabilizátorok hatása (például munkanélküliségi ellátások). Devizaadósság esetén az árfolyamváltozások is növelhetik a hitelállományt. Alacsony kamatkörnyezet rövid távon kedvezhet a finanszírozásnak, hosszú távon azonban a sérülékeny adósságszükségletet erősítheti. Külső finanszírozási függőség és a világkereskedelmi ciklusok is befolyásolják a növekedést.

Következményekként megjelenhet a finanszírozási költségek növekedése, a fiskális mozgáster beszűkülése és növekvő tartalékigény. Hosszú távon a fenntarthatóság attól függ, hogy a növekedés, infláció és kamatkörnyezet miként alakul, illetve milyen közpolitikákkal tudják a kiadások hatékonyságát és a bevételi szerkezetet javítani.

Kezelések közé tartozik a fiskális konszolidáció, a növekedésösztönzés és a hosszú lejáratú finanszírozás, valamint a reformaszerű intézkedések a kiadások és a bevételek egyensúlyának javítására.