érzéksejteknek

Az érzéksejtek olyan specializált receptor sejtek, amelyek a környezetből származó ingereket érzékelik és elektromos jelekké alakítják át, amelyeket a központi idegrendszer továbbít. Lehetnek primer érző neuronok, illetve olyan hám- vagy receptor sejtek, amelyek neurotranszmittert bocsátanak ki a kapcsolt érző idegsejtek felé.

Kitelítése szerint az érzéksejtek a főbb ingertípusokra specializálódtak. Fotoreceptorok a retinában (rodsorok és cones) a fény és a szín érzékeléséért felelősek. Mechanoreceptorok a bőrben és a belső fülben találhatók, például Merkel-sejtek, Meissner-testek, Pacinian- és Ruffini végződések, amelyek érintést, nyomást, vibrációt és helyzetérzékelést észlelnek. Kemoreceptorok közé tartoznak az olfaktoros receptor neuronok az orrnyálkahártyában és a ízérzékelő sejtek a nyelvben, amelyek kémiai ingerekre reagálnak. Nociceptorok a fájdalom érzékeléséért felelősek, míg thermoreceptorok a hőmérsékletváltozásokat érzékelik.

Működésük alapelve a transzdukció: ingertől függően receptorpotenciál jön létre, amely gyakran nem közvetlenül akciópotenciált vált ki, hanem neurotranszmitter vagy egyéb jelzés útján továbbítódik a kapcsolt neuronokra. Egyes érzéksejtek, például a fotoreceptorok és bizonyos mechanoreceptorok, maguk is neuronok vagy neuronális kapcsolatban álló sejtek; mások epiteliális sejtek, amelyek a kapcsolt idegsejteket ingerlő jelátvitelt bocsátanak ki.

Jelentőségük a szenzoros információszerzésben felbecsülhetetlen: nélkülük nem lenne lehetőség a látásra, hallásra, szaglásra, ízlelésre, érzetekre és a testtartás/szabályozás érzékelésére. Rendellenességek a érzéksejtekben például retinaleválás, hallásvesztés vagy anosmia formájában jelentkezhetnek. Fejlődésük és adaptációjuk révén a szervezet alkalmazkodik a környezeti változásokhoz és különböző dinamikus tartományokat kezel.