árvízveszély

Az árvízveszély az adott területen az árvíz bekövetkezésének valószínűsége és a keletkező károk várható mértéke. A veszélyt befolyásolják a hidrológiai és meteorológiai tényezők, például a csapadék mennyisége és az olvadás üteme, a folyó vízgyűjtőinek jellemzői, a terület domborzata, a talaj vízáteresztő-képessége, valamint a települési és infrastrukturális adottságok. Emellett a földhasználat, az urbanizáció és a korábbi árvizek tapasztalatai is növelhetik vagy csökkenthetik a kockázatot.

Az árvízveszély felmérése és kommunikációja során árvízveszély-térképeket, vízállás-előrejelzéseket, meteorológiai és hidrológiai előrejelzéseket használnak. Ezek segítik a hatóságokat a riasztások kiadásában, a lakosság értesítésében és a megelőző intézkedések kidolgozásában, valamint a tervezési és sürgősségi döntések meghozatalát.

Az árvíz érinti a lakóépületeket, infrastrukturát, mezőgazdaságot és közlekedést, s ezáltal gazdasági és emberi biztonsági kockázatokat jelent. A sérülékeny területek közé tartoznak az alacsony fekvésű folyóvölgyek, belső folyók menti lakó- és ipari övezetei, ahol a víz visszatartása és a lefolyási kapacitás korlátozott lehet. A károk mértéke függ a védekezési rendszerek állapotától, a gyors kiürítés lehetőségétől és a társadalmi felkészültségtől.

A megelőzés és alkalmazkodás céljából a hatóságok olyan intézkedéseket hajtanak végre, amelyek közé tartozik a védelmi infrastruktúra (gátak, töltések, visszatartó csatornák), a belvíz- és ártérkezelés, a területfejlesztési szabályozások, a természetes vízrendezés és az árterületek rehabilitációja. Emellett kiemelten fontos a korai figyelmeztetés, a lakossági felkészítés és a katasztrófavédelmi tervekre való rugalmas reagálás. Történelmi példák között szerepeltek a 2006-os és a 2013-as árvíz eseményei Magyarországon és a közép-európai régióban.