államformák

Az államforma, vagy államszerkezet, az állam legáltalánosabb hatalmi szerveződése. Két alapvető osztályozása a monarchia és a köztársaság. Az államforma meghatározza, hogyan oszlanak meg és milyen módon gyakorolódnak a törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató hatalmak, és ki az államfő. A formák gyakran együtt járnak kormányforma eltérő típusával is.

A monarchia olyan államforma, amelyben a trónöröklési rend szerint uralkodó (király, királynő, császár) tölti be az államfői tisztséget. A modern gyakorlatban túlnyomó többségben alkotmányos monarchiák vannak, ahol az uralkodó inkább ceremoniális szerepet tölt be, míg a kormányzás a parlament és a miniszterelnök vagy kancellár kezében összpontosul. Példák: alkotmányos monarchiák közé sorolhatók az Egyesült Királyság, Svédország és Japán; abszolút monarchiák például Szaúd-Arábia.

A köztársaság olyan államforma, amelyben az államfő általában választott, vagy a nép által közvetlenül megválasztott személy. A végrehajtó hatalom gyakorlása különböző módokon valósul meg a kormányzati szerkezet révén. Típusai közé tartozik a parlamentáris köztársaság, ahol a kormányt a parlament választja és a kormányzati hatalom a törvényhozással szoros kontroll alatt áll; az elnök vezérelt köztársaság, ahol az elnök közvetlenül választott és erőteljes végrehajtó hatalommal rendelkezik; valamint a félpresidenciális (vagy vegyes) rendszer, mint Franciaország, amelyben az elnök és a kormányfő egyidejűleg tölt be dolgozó szerepet.

Az államforma gyakran összefügg a jogállamiság és a hatalmi ágak megosztása elveivel: jól működő rendszerekben az alkotmány írja le az intézmények hatásköreit, a választási rendszerek pedig legitimációt adnak a hatalom gyakorlásához. A formák viszonylag stabilak, de történelmi és kulturális környezet hatására rugalmasan alakulhatnak.