Állapotromlás

Állapotromlás egy folyamatot jelöl, amely során egy rendszer, szervezet vagy környezet egyre rosszabb állapotba kerül, és erőteljesebben veszíti funkcióképességét vagy minőségét. A kifejezés általános, és több szakterületen használatos; nem kötődik egyetlen elmélethez vagy területhez.

Eredete az állapot és a romlás szavak összevonásából adódik; a kifejezés a tartósan leromlott állapot leírására szolgál.

Használata szerint csoportosítható: politikai-szociális állapotromlás, amikor az állam vagy intézmények kapacitása és legitimációja gyengül; környezeti állapotromlás, például degradációs folyamatok a természeti erőforrásokban vagy az ökoszisztémákban; gazdasági-infrastruktúrális állapotromlás, például elöregedő vagy elégtelen infrastruktúra és szolgáltatások színvonalának csökkenése; személyes vagy közösségi kontextusban a lakóhelyi életminőség romlása.

Jelzői közé tartozik a megnövekedett meghibásodások, gyengébb teljesítmény, magasabb karbantartási költségek és megnövekedett kockázatok. Okaik közé sorolhatók az elöregedés, a karbantartás hiánya, gazdasági nehézségek, környezeti nyomás vagy politikai instabilitás.

Más kifejezések közé tartozik a hanyatlás, degradáció vagy degeneráció; a használat kontextustól függ, és különböző tudományterületeken más-más hangsúlyt kap.