útválasztók

Útválasztók a közúti hálózat olyan pontjai, ahol egy vagy több út találkozik, és a járművezetőknek választaniuk kell a lehetséges irányok között. Ezek a pontok lehetnek kereszteződések (például X- vagy T-alakú találkozók), körforgalmak, vagy olyan fel- és lehajtó kapcsolatok, amelyek különböző útvonalak összekötését szolgálják.

Az útválasztók típusai közé tartoznak az at-grade kereszteződések, ahol a forgalom a lámpák, jelzőtáblák és elsőbbségi szabályok szerint halad, valamint a grade-separated autópálya-átvezetéseket összekötő felüljárók és fel- vagy lehajtó utak, ahol a különböző útvonalak átjárása térben elkülönül. Körforgalmak vagy körutas megoldások olyan útválasztók, amelyekben a forgalom kört ír le és a ki- és befordulások rendszere általános prioritást biztosít.

A közlekedési tervezésben az útválasztókat olyan szempontok alapján tervezik meg, mint a láthatóság, a lágy ívek sugara, a sávok száma és elrendezése, a gyalogos és kerékpáros biztonság, valamint a forgalom gyorsításának vagy csökkentésének igénye. Jelzések és jelzőtáblák segítik a döntést, a forgalmi lámpák pedig irányítják a mozgást a sűrűbb közúti hálózatokban.

A hálózati szempontból az útválasztók a pontok, ahol a hálózati útvonalak elágazhatnak, és amelyek fontos szerepet játszanak a hozzáférhetőségben, kapacitásban és a költséghatékony útvonalválasztásban. Ebben a kontextusban a térképezés és a közlekedési modellezés során az útválasztókat gyakran csomópontokként kezelik.