összetételeket

Összetételek, vagy összetett szavak, olyan szavak, amelyeket két vagy több morféma összevonásával hoznak létre, hogy egyetlen lexikai egységet alkossanak. A magyar nyelvben az összetétel az egyik fontos szóképzési mód, amely újszavak létrejöttét teszi lehetővé összefüggő jelentéssel. Az összetételek általában olyan szavak, amelyek jelentése részben vagy egészben visszavezethető a részek jelentésére, de gyakran új, önálló értelmet is felvehetnek.

Formation: Az összetétel általában két vagy több tőből áll, és lehet, hogy csak szavak (szabad morfémák) alkotják, vagy egyik részük kötőmorfem vagy toldalék. Az összetétel eredménye gyakran egy új szójelentést hordoz, amely nem mindig előre kiszámítható a részek jelentéséből.

Írásmód és típusok: A magyar helyesírás szerint az összetételek írhatók zárt (egy szóként), nyílt (két szóköz nélkül, két szóból álló szókapcsolat) vagy kötőjeles formában. A választását gyakran az egyes szavak általános használata és a lexicalizáció mértéke határozza meg.

Szemantikát és szintaxist tekintve az összetételek jelentése lehet szemantikai összegződésre épülő (közvetlenül érthető a részekből) vagy teljesen nyelvi módon új jelentéssel bíró. A szófaji viselkedés gyakran a származó elemhez igazodik: a jobb oldali elem adja meg a szófajt, míg a bal oldali módosítói szerepet tölthet be.

Használat és természete: Az összetételek nagyfokú termékenységet mutatnak a magyar nyelvben; sok mindennapi szó alakul ki belőlük, és idővel egyre kevesebb nyílt viszonyban értelmezhető, hagyományos formává válhat.