énekhang

Énekhang (énekhangkép) a hangképzés része, amely a beszédhez hasonlóan a hang forrásától függetlenül a hallható hangszínt és tónust adja meg éneklés közben. A hangszín az énekes egyedi jellegzetessége, amelyet a hallgató hangszínként vagy tónusként érzékel.

Az énekhang kialakulását több tényező befolyásolja: a hangképző szervek szerkezete (gége, hangszalagok), a légzés szabályozása és a rekeszizom munkája, valamint a torok- és szájüreg rezonátorainak állapota (formantok). A hangszínt nagyrészt a formantok és a hangképzés dinamikája alakítja, amit a vibrató és a hangmagasság is befolyásol.

Elemzés és mérés: az énekhangot jellemző tulajdonságok közé tartozik a hangmagasság, a dinamikai tartomány, a szín és a vibrato; ezeket hangspektrum-elemzéssel és formant-analízissel vizsgálják. A hallás és a stílus függvényében a formantok erőssége és helyzete megváltozhat.

Gyakorlati jelentőség: a pedagógiai megközelítés a légzés-támogatás, a testtartás, a pihenés és a célzott hangképzés gyakorlását foglalja magában. Különböző műfajokban (klasszikus, pop, jazz) a hangszín elvárásai eltérők, és a megfelelő énekhang kiválasztását a repertoár és a képességek határozzák meg.