általánosíthatóság

Az általánosíthatóság (általánosítás) a kutatási eredmények azon tulajdonsága, hogy a megfigyelt mintától és a vizsgálat környezetétől függetlenül nagyobb populációkra vagy más kontextusokra is érvényesek-e. A fogalom központi kérdés a tudományos következtetések széles körre való alkalmazhatósága és a külső (külső) érvényesség.

A külső érvényesség fontos dimenziói közé tartozik a populációs érvényesség, az ökológiai érvényesség és az időbeli érvényesség. Gyakorlati veszélyek között szerepel a nem reprezentatív mintavétel, a mérőeszközök eltérő használata, kontextuális tényezők, kulturális különbségek és az idő múlása okozta hatásváltozások, amelyek korlátozhatják az általánosíthatóságot.

A generalizálhatóság növelésére szolgáló intézkedések közé tartozik a reprezentatív vagy többhelyszínes mintavétel, a változatos minta, a vizsgálatok megismétlése és a replikáció, a meta-analízis, valamint a külső validáció és a részletes, transzparens közlés. Gépi tanulásban a generalizálhatóság a modell új adatokon való teljesítményét jelenti; elengedhetők például a train/test szétválasztás, a kereszt-ellenőrzés (k-fold), a regularizáció és a domain-adaptáció a kontextuális különbségek leküzdésére.

Kvalitatív kutatásban gyakran a transferability vagy transzferálhatóság kifejezés a használható kontextussal való alkalmazhatóságra utal. Összességében az általánosíthatóság értékelése során figyelembe kell venni a kontextustól függő korlátokat és a környezetek közötti különbségeket.