Összefolyások

Összefolyások olyan földrajzi jelenségek, amikor két vagy több folyó vagy patak egyesül, és egy közös medret alkotva tovább folyik. A találkozási pontot gyakran konfluenciának nevezik. A kifejezés a magyar összesítésre utaló összefolyás szóból származik, ahol a víz útja összeér.

A hidrológiai szemléletben az összefolyások fontos szerepet játszanak a vízhozam alakulásában, a keveredés ütemében és a hordalék, valamint a tápanyagok szállításában. A konfluencia zónájában általában megváltozik a meder alakképe, a sebesség és a hidraulikus feltételek is, ami befolyásolja a biológiai sokféleséget, az oxigén- és hőmérséklet-eloszlást, illetve a parti övezet szerkezetét. Gyakran alakul ki gazdag élővilág és speciális hordalékalakzat, mivel a különböző vízminőségű ágak összeérnek.

Különböző típusait különböztetjük meg a kapcsolódó vízfolyások száma szerint: két- vagy hármas összefolyás a leggyakoribb, előfordulhatnak pedig háromnál több ág egyidejű találkozásai is. Ismert például, hogy Donaueschingenben Brigach és Breg találkozik, és e találkozásból jön létre a Duna.

Más területeken az összefolyás fogalma áthidaló jelentéssel bír: adat- és folyamatáramlások, rendszerek és hálózatok összefonódását is szinonimájaként használják, ahol különböző forrásokból származó elemek egyesülnek egy egységes áramlattá vagy folyamattá.