Árvízvédelem

Az árvízvédelem az árvíz által okozott károk megelőzését, mérséklését és kezelését szolgáló intézkedések összessége. Ezt három fő összetevő alkotja: megelőző tervezés és földhasználat, szerkezeti védelem és nem szerkezeti intézkedések. Célja a lakosság és a gazdaság védelme, továbbá az ökoszisztémák védelmének és a vízhasználat fenntarthatóságának elősegítése.

Megelőző és szerkezeti elemek közé tartoznak a tájhasználati korlátozások a magas kockázatú területeken, árvízlevezető tározók, töltések és gátak kiépítése, vízfolyások szabályozása és árvízvédelmi kapuk üzemeltetése. Emellett fókuszban van a természetközeli megoldások alkalmazása, például ártéri és védőterületek fenntartása, amelyek befogadó kapacitást adnak az árhullámoknak.

Nem szerkezeti megközelítésként megvalósul a kockázatfeltárás és kockázatkezelés, a területek beosztásának és fejlesztésének tervezése, az előrejelzés és riasztás rendszerei kiépítése, továbbá a városi és vidéki közösségek felkészítése, evakuálási tervek és gyakorlatok végrehajtása. E szerkezet legyen része a hosszú távú vízgazdálkodási stratégiának.

A monitorozás és előrejelzés kulcsfontosságú, valós idejű vízállás- és meteorológiai adatok, hidrológiai modellek, központi riasztási rendszerek és kommunikációs csatornák biztosítják a hatékony beavatkozást. Az árvízvédelmet gyakran koordinálják országos és nemzetközi szinten, a határmenti együttműködések és az uniós keretek figyelembevételével, hogy egységes kockázat- és tervezési megközelítés érvényesüljön.

Magyarországon az árvízvédelem kiemelt része a vízgazdálkodásnak, különösen a Duna és a Tisza mentén. A hazai gyakorlatában a védelmi stratégia az infrastruktúra-karbantartás és a közösségi felkészítés összehangolását helyezi előtérbe.