Árkartellek

Árkartellek azok a megállapodások a versenytársak között, amelyek célja az árak összehangolása vagy stabilizálása a piacon. Ezek lehetnek írásbeli vagy szóbeli megállapodások, illetve titkos információcserén alapuló tacit koordinációk. A lényeg, hogy az árak, kedvezmények vagy az áremelés üteme a kartell tagjai közötti megegyezés alapján alakul, nem a szabad piaci verseny eredménye.

Formáik közé tartozik az árak közös meghatározása, áremelési ütemtervek, listaárak egyeztetése és piaci területek felosztása. Tacit koordináció esetén pedig a felek formális egyeztetés nélkül is követik hasonló árpolitikát, hogy megkönnyítsék a verseny korlátozását.

Jogi keret: a legtöbb országban illegális versenykorlátozó megállapodás. Az Európai Unióban és Magyarországon is tiltja a kartell jellegű megállapodásokat a versenyjog, például a TFEU 101. cikk alapján. Büntetések lehetnek pénzbírságok, érintett vállalatokra kirótt büntetések és kártérítési eljárások; egyes jogrendszerekben személyi felelősség is felmerülhet. Gyakran alkalmaznak leniency vagy whistleblower programokat a felfedezés elősegítésére.

Hatások: a fogyasztók magasabb árakat, kevesebb választékot és gyengébb innovációt tapasztalhatnak. A kartellek torzítják a piacot, növelik a költségeket, és hosszú távon rontják a gazdasági hatékonyságot, valamint a befektetések és a növekedés kilátásait.

Felismerés és visszaszorítás: a jelek közé tartozik az árszintek hirtelen összhangja, a kedvezményekről vagy piacfelosztásról szóló egyezmények észlelése, illetve a piaci szereplők közötti információ- és árképzési egyeztetések. A hatóságok vizsgálatokat folytatnak, a bejelentések és a belső nyomkövetés segíti a nyomozást. Leniency-programokkal kedvezmények járhatnak a bevallók számára, hogy felderítsék a kartellt.