Állítmány

Állítmány egy magyar főnév, amely a szállított áruk vagy termékek összességét jelenti. Gyakran fordul elő a kereskedelem és a logisztika területén, ahol egy adott célállomás felé küldött áruhalmazt értik alatta. Szerepe lehet teljes állítmány vagy részleges kiszolgáltatás, és jellemzően nyomon követhető a szállítás állapotával és útvonalával.

A szó jelentései közé tartozik a mindennapi értelemben vett küldemény vagy rakomány, valamint a jogi-szállítási kontextusban használt kifejezés. Az állítmányt gyakran határozzák meg olyan jellemzők, mint a mennyiség, tömeg, becsült érkezési idő és a végső címzett. A szállítás típusa szerint lehet kötegelt vagy egyedi állítmány, és feljegyzései vagy dokumentumai alapján követhető például az útja és állapota.

Dokumentációs és jogi összefüggésekben az állítmányt kísérő papírok fontos szerepet játszanak. A fuvarlevél vagy szállítólevél a szállítás részleteit rögzíti, és a vámkezelés során is releváns lehet. Bizonyos esetekben a nyomon követhetőség és felelősség megállapítása érdekében a szállítás külön állítmányokra bontva kerül rögzítésre.

Etymológia szerint az állítmány a magyar állít- igéből képzett -mány képzővel képződött szó, amely az eredeti értelemben vett létrehozott vagy előállított dolgot jelöli. Szinonimái közé tartozik a szállítmány és a küldemény; némileg árnyaltabb használatban a szállítmány inkább a szállításra összpontosít, a küldemény pedig az összeszállított tárgyakat általánosan jelöli.