vízvisszaforgatás

Vízvisszaforgatás, magyarul backflow, olyan jelenség a vízellátó rendszerekben, amely akkor fordul elő, ha a nyomáskülönbség miatt a tiszta ivóvíz visszafelé áramlik a közművezetékbe vagy a fogyasztói hálózatba. Ennek következtében a külső szennyező anyagok vagy nagyobb szennyezéssel járó folyadékok bejuthatnak a kábel- és vízcsőhálózatba. A jelenség két fő típusa létezik: backsiphonage, amikor a közműnyomás leesik, és a rendszer szívási erővel vonja vissza a vizet; illetve backpressure, amikor a fogyasztói oldal valamely készülék vagy berendezés okozta nyomásnövekedés miatt nyomás szintje meghaladja a fővezeték nyomását, és visszafolyás történik.

A vízvisszaforgatás kockázatai közé tartozik a vezetékes ivóvíz szennyeződése fertőző ágensekkel vagy veszélyes vegyszerekkel, például oldószerekkel, oldószer-maradékokkal, műtrágyákkal és egyéb ipari anyagokkal. Ezek komoly közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentenek, különösen közüzemi hálózatok és többszörös felhasználói pontok közelében.

A megelőzés legfontosabb módszere a visszafolyás elleni védelem eszközeinek alkalmazása és karbantartása. Ilyenek a légkieres vagy légrés (air gap), az ellenzáró szelep (check valve), valamint a redukált nyomás elvű visszafordulás-gátló készülékek (RPZ - reduced pressure principle backflow preventer). Ezeket a berendezéseket szakértőnek kell telepítenie és rendszeresen ellenőriznie. A legtöbb jogrendszer szabályozza a visszafolyás elleni védelem kötelező alkalmazását növekvő kockázatok esetén, és előírja a rendszeres vizsgálatokat és karbantartást.