végesség

Végesség a határoltság vagy korlátozott mennyiség és időtartam minősége. Olyan állapot vagy tulajdonság, amely szerint egy tárgy vagy folyamat véges hosszú, véges számú elemet vagy korlátozott időtartamot foglal magába. Ellentéte a végtelen fogalmának.

A szó a vég (end) jelentésű alapból származik, az -esség képző pedig a minőség állapotát fejezi ki: a végesség a végességességet adja meg.

Matematikában és informatikában a végesség alapvető fogalom. Egy halmaz véges, ha elemeinek száma véges; egy sorozat vagy egy program végrehajtása is lehet véges, azaz bizonyos számú lépés után befejeződik. Véges formának tekinthetők az olyan konstrukciók, amelyek leírása vagy működése kifejezetten korlátozott; ezekre gyakran garantált termináció vonatkozik.

Filozófiában és fizikában a végesség a tudás, idő vagy erőforrások korlátozottságát vizsgálja. A véges életkor, a korlátozott megfigyelhetőség vagy a fizikai mennyiségek határai központi kérdések lehetnek olyan vitákban, amelyek az abszolút vagy végtelen fogalmaival szemben állnak.

Nyelvtanban a végesség a véges igei alakokat írja le, amelyek kifejezik a személyt és az időt, illetve a mondat szemantikáját befolyásolják; a nem véges (infinitív, participium) formák ezzel szemben nem hordozzák ugyanazokat a grammatikai viszonyokat.

Összefoglalva a végesség alapvető eszköz a leíró modellekben és bizonyításokban, lehetővé téve a korlátozott leírást, terminációt és a megfigyelhető valóság mérhető határait.