világelrendezést

Világelrendezés olyan elméleti és gyakorlati keret, amely a nemzetközi kapcsolatok alapvető szerkezetét írja le: hogyan oszlik meg a hatalom, milyen normák érvényesülnek, és milyen intézmények szabályozzák az államok és egyéb szereplők viselkedését. A világelrendezés meghatározza, hogyan kezeljük a konfliktusokat, mely jogi keretek érvényesek, és milyen formában zajlik a gazdasági és biztonsági együttműködés.

Az elméletek szerint a világelrendezést részben az anarchikus nemzetközi rendszer és a hatalmi viszonyok határozzák meg. A realizmus a hatalmi egyensúlyt és a riválisok közötti erőviszonyokat hangsúlyozza; a liberalizmus az intézmények, a jogállam és a gazdasági kapcsolatok szerepét emeli ki; a konstrukcionizmus pedig a normák és identitások formálják a rendszert. A modern történetben a második világháború utáni korszakban létrehozták az ENSZ-t, a Bretton Woods-i intézményeket (IMF, World Bank, GATT/WTO), és ezzel kialakult egy szabályokra épülő rend, amelyet a hidegháború és a posztkommunista időszak is formált.

Fő elemei közé tartozik a nemzetközi jog és a szuverenitás tiszteletben tartása, a multilaterális szervezetek hálózata, valamint a gazdasági és biztonsági együttműködés intézményei. Eredményekként szokás említeni a globális kereskedelmet, a nemzetközi konfliktus-megelőzést és a humanitárius normákat, amelyekért a nemzetközi közösség közösen felel.

Jelenkori kihívások közé tartozik a multipolaritás fokozódása, a nagyhatalmi versengés és a normák megkérdőjelezése, valamint a regionális rendek erősödése (EU, ASEAN). Emellett globális közfeladatok, például klímaváltozás, egészségügy és digitális gazdaság iránti együttműködés sürgető. A viták gyakran a reform szükségességéről szólnak: az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformja, a pénzügyi rendszer reformja és a jogkövetkezmények intézményesítése.