vanillátok

Vanillátok azok a vegyületek, amelyek a vanillic savból származnak, és a vanillát anion vagy annak származékai. A vanillátok lehetnek sók (pl. nátrium- vanillát, kálium- vanillát) vagy észterek (pl. metil-vanillát, etil-vanillát). A vanillát anion a vanilinsav konjugált bázisa; a vanillinsav pedig a vanillin oxidációjával keletkezik.

A vanillátok kapcsolata a vanillinnal és vanillinnal kapcsolatos aromákkal szoros: a vanillinsav a vanillin oxidációja révén képződik, és a vanillát formák továbbra is hozzájárulhatnak a vanilla-szerű illathoz. Természetben a vanillátok előfordulhatnak vaníliarágakban és más növényekben, és a vanília kivonatok feldolgozása közben is képződhetnek.

Előállítás és szerkezetük: vanillinsavból lúggal való semlegesítésével képződhetnek a sók, míg az észterek előállíthatók vanillinsav és alifás alkoholok közötti észterifikációval. Transzészterifikációval eszterek cserélhetők. Analitikai és laboratóriumi felhasználásokra gyakran szolgálnak standardokként.

Felhasználás és közegek: a vanillátok közül a metil-vanillát és az etil-vanillát gyakori aroma- és ízanyagok, amelyeket élelmiszeriparban és kozmetikai termékekben használnak, hogy vanília-szerű illatot és ízt adjanak. Perfumériában és illatszerekben is alkalmazzák őket illatkomponensként. Emellett analitikai kémiai módszerekben referenciaanyagként szolgálnak kromatográfiás és tömegspektrometriai mérésekhez.

Jellemzők és biztonság: a sók vízben jól oldódnak; az észterek általában lipofilabbak, az aromás váz a hidroxil- és metoxilcsoportokat tartalmazza. Általánosságban a vanillátokra a szokásos kémiai biztonságossági előírások vonatkoznak; elővigyázatosság szükséges a standard vegyi anyagokra vonatkozó biztonsági adatlapok követése szerint.

---