víztömegeket

A víztömegek olyan, a tengerekben és óceánokban előforduló nagy kiterjedésű víztestek, amelyeket viszonylag egynemes fizikai tulajdonságaik alapján írnak le, elsősorban a hőmérsékletre (T) és a sűrűségre vagy sótartalomra (S) alapuló jellemzőkkel. A tömegek gyakran hosszú utakat járnak be, és kiterjedésük, összetételük és hőmérséklet-sűrűség viszonyuk alapján a térben és időben is elkülönülnek egymástól. A víztömegek összekapcsolódnak a globális tengeri áramlásokkal, így fontos szerepük van a globális klíma és a tápanyagok eloszlásában.

Kialakulásuk és tulajdonságaik a tengerfelszín és a légkör kölcsönhatásainak eredményei. Hőmérséklet- és sótartalom-változások, párolgás, csapadék, jégképződés és folyóvízbeáramlás mind befolyásolják a víztömegek kialakulását és elhelyezkedését. A különböző tömegek határain a hőmérséklet és a sűrűség különbségei egyfajta rétegződést hoznak létre, amely lehetővé teszi a víztömegek stabilitását és részleges megőrzését.

Kategorizálás és példák szerint beszélhetünk felületi víztömegekről, amelyek a felszín közelében alakulnak ki és ott maradnak, valamint mély- vagy középső víztömegekről, amelyek sűrűségük alapján süllyednek vagy áramolnak. A T-S (hőmérséklet-só) diagramokkal gyakran szemlélik, hogyan helyezkednek el a tömegek a tengerekben, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz a globális óceánáramlásokhoz. A víztömegek vizsgálata alapvető az Éghajlat- és Óceánkutatásban, mivel befolyásolják a hő- és tápanyag-keringést, a tengeri életfeltételeket és az éghajlati változások hosszú távú megfigyelését.