törmelékekre

Törmelékekre, vagy rövidebben törmelékek, a magyar nyelvben a törmelékek (debris) többes számának, illetve a -re/-re képződéses helyhatározói formájának példája lehet, és gyakran a bontási és építési tevékenységek kapcsán felmerülő fogalomkörre utal. Szaktudományos és gyakorlatban a kifejezés gyakran összekapcsolódik az építési és bontási hulladékkal (ÉBH-hulladékkal).

Törmelékek főként olyan szilárd anyagokat foglalnak magukba, amelyek egy építési vagy bontási folyamat eredményeként keletkeznek: beton és vasbeton darabok, tégla és cserép, aszfalt, faanyag, fémek, műanyagok és üvegrészletek. Előfordulhat, hogy tartalmaznak veszélyes összetevőket is, például korokozó vagy nehézfém-szennyező anyagokat, ezért kezelésükre és szállításukra speciális szabályok vonatkoznak.

Kezelés és újrahasznosítás szempontjából a törmelékek jelentős szerepet játszanak a körforgásgazdálkodásban. Szelektív gyűjtés után mechanikai feldolgozáson mennek keresztül: osztályozás, tömörítés és zúzás után kőként vagy adalékként felhasználhatók útépítéshez, alap- és töltőanyagokhoz, illetve új beton vagy ásványi anyagok gyártásához. Egyes friss bontások alkalmával közvetlenül felhasználható anyagok is előállhatnak.

Környezeti és gazdasági hatása jelentős: az újrahasznosítás csökkenti a lerakók terhelését és a nyersanyag-igényt, miközben csökkenti az energiafelhasználást és a CO2-kibocsátást. A gyakorlatban a törmelékek kezelését jogi előírások és minősítési rendszerek szabályozzák, a tervezéstől a bontási műveletek végrehajtásáig terjedően.