társítást

Társítás, a magyar nyelvben a társítani ige triviális elvétve képzett főnévi alakja, a társítás. A szó a kapcsolódás, összekapcsolás vagy párosítás cselekvését és a létrejövő kapcsolatrendszert jelöli. A társítás folyamata lehet informális vagy formális, és különböző kontextusokban más-más jelentést hordozhat.

Egyetemes értelemben a társítás két vagy több entitás közötti kapcsolat kialakítását jelenti. Ez lehet ideák, fogalmak, tények vagy adatok összerendelése, kiépítése vagy hozzárendelése. A társítás eredménye lehet egy összekapcsolt rendszer, egy új kontextus vagy egy attribútum-kapcsolat. A szó gyakran használatos adatkezelésben és statisztikában is, ahol adatforrások összekapcsolását vagy adatok hozzárendelését írják le, például két adatsor párosítása közös azonosító alapján.

A társítást a hétköznapi nyelvben is gyakran használják: például egy terméket vagy márkát pozitív érzelmekkel társítanak a reklámokban; vagy két ötlet közötti összefüggést mutatnak be. A fogalom más tudományterületeken is megjelenik, például a nyelvészetben szókapcsolatok vagy szemantikai összefüggések leírására, illetve az informatikában adatok vagy dokumentumok közötti összekapcsolódás és egyesítés megnevezésére.

A társítás terminológiája a kontextustól függően módosulhat; szinonimák közé tartozik az összekapcsolás, párosítás vagy associáció. A "társítást" formában gyakran egy konkrét művelet vagy folyamat leírására használják, például "a két adatsor társítását végzi a rendszer." Lásd még: összekapcsolás, párosítás, összhatás.