tulajdonnévszer

A tulajdonnévszer, a magyar nyelvtanban a tulajdonneveknek a jelentésük vagy funkciójuk alapján történő csoportosítása, megjelölése. Ez a fogalom nem egy önálló nyelvtani kategória, hanem a tulajdonnevek vizsgálatának egyik szempontja. A tulajdonnevek azok a szavak, amelyek egyedi személyeket, helyeket, tárgyakat vagy fogalmakat jelölnek meg, megkülönböztetve őket az azonos típusú, de megnevezés nélküli dolgoktól.

A tulajdonnévszer fogalma segíthet megérteni a tulajdonnevek rendszert. Például a személynevek (János, Mária), a földrajzi nevek (Budapest, Duna), a márkanevek (Audi, Coca-Cola) és az intézménynevek (Magyar Tudományos Akadémia, Országos Széchényi Könyvtár) mind a tulajdonnevek közé tartoznak, de eltérő szereppel és jelentéssel bírnak. A tulajdonnévszer tehát arra utal, hogy ezeket a megnevezéseket milyen szempontok alapján azonosítjuk és különítjük el más szavaktól.

A nyelvhasználatban a tulajdonnevek írásmódja is fontos. Általában nagybetűvel kezdődnek, és ez jelzi a tulajdonnévi jellegüket. A tulajdonnévszer tehát magában foglalja a tulajdonnevek felismerését, csoportosítását és nyelvtani funkciójuk megértését is. Ez a megközelítés hozzájárul a magyar nyelv szókincsének és szerkezetének mélyebb elemzéséhez.