torzításokhoz

Torzításoknak nevezzük azokat a jelenségeket, amelyek miatt egy jel, kép vagy adatsor nem felel meg a valóságos vagy elvárt értéknek. A torzítások különböző rendszerekben előfordulhatnak és kifejeződhetnek geometriai, színi, időbeli vagy mennyiségi eltérések formájában.

Geometriai torzítások közé tartoznak a képeken megjelenő barrel-torzítás és pincushion-torzítás, valamint a perspektív torzítás. Színtorzítás például kromatikus hibaként jelentkezhet, amikor a különböző hullámhosszakú fények nem egyazon pontban fókuszálódnak. Frekvencia- vagy időtorzítás a jel összetevőinek megváltozását jelenti; tömörítési torzítás artefaktokat okozhat a kódolás során, és kvantálási torzítás a digitális átvitel vagy tárolás során keletkezik.

Okok között megtalálhatók optikai lencsék torzításai, szenzorok és mintavételi rendszerek korlátai, jel- vagy adatfeldolgozási eljárások, illetve környezeti tényezőktől függő torzulások. A torzításokat gyakran azért vizsgálják, hogy a jel vagy kép minőségét megőrizzék vagy visszaállítsák.

Mérési és értékelési módszerek közé tartoznak a PSNR és SSIM képeknél, illetve a THD hangnál, továbbá egyéb, a kontextushoz illesztett torzítás-mutatók. Megelőzés és korrekció magában foglalja a pontos kalibrálást, optikai vagy digitális korrekciót, dekonvolúciót, illetve a feldolgozási vagy tömörítési eljárások finomhangolását.

Szakterületek közé tartozik a fotó- és videófeldolgozás, optika, hangátvitel, geodéziai és mérnöki alkalmazások, ahol a torzítások az adatok pontosságának fontos korlátját jelentik.