történetmeséléssel

A történetmeséléssel a történetek elmondásának, továbbításának és értelmezésének gyakorlatára utaló kifejezés. Széles körben használják a kultúrák átörökítésére, az egyéni tapasztalatok megosztására és a közösségi identitás formálására. A történetmesélés lehet szóban, írásban vagy multimédiás formában.

Formái közé tartozik a szóbeli ősi mondavilág, a kortárs irodalmi elbeszélés, a dramaturgia, valamint a digitális és audiovizuális történetmesélés, például videók, podcastok és interaktív narratívák. A történetmesélés gyakran adaptálódik a környezethez és a közönséghez; lehet lineáris vagy nem-lineáris elbeszélés.

A jól megformált történetmesélés alapvető elemei közé tartozik a cselekmény (plot), a szereplők, a helyszín, a konfliktus és a megoldás, továbbá az elbeszélő nézőpontja és a tematikus mondanivaló. Gyakran alkalmaznak időbeli felépítést: felvezetés, kibontakozás, csúcs, megoldás, vagy a háromfelvonásos szerkezet.

Az oktatásban a történetmesélést a figyelem felkeltésére és a memorizálás támogatására használják; a terápiában narratív terápiaként, személyes élmények feldolgozására szolgál; a médiában és a marketingben pedig üzenetek közvetítésére és identitásformálásra alkalmazzák.

A történetmesélés ősi hagyományokra nyúlik vissza: szóbeli előadásban adták át mítoszokat, mondákat és népmeséket; az írott források megjelenésével formalizálódott, a digitális korszak pedig új formákat hozott, például podcastokat és interaktív narratívákat. Fontos etikai szempontok közé tartozik a források pontos jelölése, a kulturális érzékenység és a felelős reprezentáció.