tömítés

Tömítés, vagy tömítőelem, olyan eszköz vagy anyag, amelyet két felület találkozásánál alkalmaznak annak érdekében, hogy megakadályozza folyadék vagy gáz szivárgását, illetve megvédje a rendszert a szennyeződésektől. A tömítés lehet statikus vagy dinamikus, és formája szerint gyakran tömítőgyűrűk, sík tömítések vagy profil tömítések.

A típusok és anyagok közti különbség a felhasználási környezettől függ. Statikus tömítésnél nincs mozgó rész; gyakori példák a sík tömítés és a különböző csatlakozások tömítése. Dinamikus tömítésnél mozgó rész is jelen van, például tengely és henger közötti tömítés. Az anyagválasztás a közegtől, hőmérséklettől és nyomástól függ. Általános anyagok közé tartozik a nitril (NBR), EPDM, FKM (Viton), szilikon gumik, valamint PTFE- és fém tömítések. Gyakori tömítőelemek között szerepelnek O-gyűrűk, sík tömítések és profil tömítések.

Alkalmazási területek közé tartozik az autó- és gépipar motor- és hűtési rendszerei, víz- és gázvezeték-hálózatok, vegyipari berendezések és HVAC-rendszerek. A beépítésnél alapvető a felületek alapos előkészítése, a megfelelő tömítőanyag kiválasztása és a gyártó előírásainak betartása. A helytelen beépítés, a túlzott vagy nem megfelelő terhelés, valamint agresszív közeg kopást és szivárgást okozhat.

A tömítés lényeges eleme a rendszerek megbízhatóságának és szivárgásmentességének megőrzésének, ezért a környezetnek és a közegnek megfelelő anyag- és kialakításválasztás kiemelten fontos.