térszabályozási

Térszabályozási a területi tervezés és várostervezés egyik alapvető ága, amely a térfelhasználás, beépítés és a közlekedés rendezésének elveit és eszközeit határozza meg. Célja a területek funkcionális egységbe rendezése, a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok kiegyensúlyozása, valamint a fenntartható, biztonságos és élhetőségi szint növelése.

A térszabályozás jogi és tervezési kereteket hoz létre. A fő eszközei közé tartoznak a településfejlesztési és területfelhasználási tervek, a szabályozási tervek (zónázás), az építési előírások és a beépítési követelmények, továbbá a környezeti és közlekedési hatásvizsgálatok. Ezek segítségével meghatározzák, mely területeken milyen típusú létesítmények létesíthetők, milyen magassági és fejlesztési korlátok érvényesek, valamint hogyan alakul a közlekedés- és közműhálózat.

A térszabályozási folyamat adatalapú elemzéseken, GIS-alapú térképezésen és közösségi részvételen alapulhat. A tervek kidolgozása és elfogadása után a megvalósítás és a monitorozás következik, szükség esetén pedig módosítások történnek. A terület- és településfejlesztésben a térszabályozás szorosan kapcsolódik a fenntarthatósági célokhoz, a környezetvédelemhez és a közlekedési stratégiákhoz.

Ez a fogalom nemzeti és regionális kontextustól függően eltérő jogi és intézményi formában jelenik meg.