szóformát

Szóformát (gyakran szóforma néven is említve) a nyelvészetben a szó adott grammatikai funkciónak megfelelő konkrét alakját jelöli. Ez az a formája a szónak, amely egy mondatban vagy szövegkörnyezetben megjelenik, és amely a szemantikán túl a nyelvtani kapcsolatokat is kifejezi. A szóforma magában hordozza a morfológiai jegyeket, például számot, esetet, személyt, igetöltetet vagy a képzőkkel és toldalékokkal járó jelentésváltozásokat.

A szóforma és a lexikai alap (lemma) közötti különbség fontos. A lemma a szótárban rögzített alapforma, amelyből a különböző szóformák létrejönnek. Például a “ház” a névszói tőlemény lemma, míg a szóformák közé tartozhatnak a “ház”, a “házak”, a “házat”, a “házban”, a “házból” és így tovább. Ugyanígy a ige például a “megy” 3. személy jelen idejű formája vagy a “mentem” múlt idejű formája, amelyek mind szóformák a mesterségesen vagy természetesen létrejövő toldalékok és hangváltozások révén. Az melléknevek esetében a pozitív, összehasonlító vagy felsőfok formái is szóformák lehetnek, például “nagy” – “nagyobb” – “legnagyobb”.

A szóformák elemzése alapvető a morfológiai leírásban, a nyelvi adatok feldolgozásában és a természetes nyelvfeldolgozásban. Nyelvtani elemzésekben, szótárkészítésben és korpusz-analízisben nélkülözhetetlen, hogy a szóformák pontosan fel legyenek ismerve és meg legyenek osztva a megfelelő kategóriákba.