széleket

Széleket a magyar nyelvben a széle főnév accusative (határozott tárgy) alakja. A szó jelentése az adott dolog vagy felület külső határa, él vagy pereme. A széle kifejezi egy tárgy valódi külső peremét, legyen az mindennapi használati eszköz, például egy tányér, egy asztal vagy egy kép kerete, illetve geometriai vagy tervezési kontextusban a síkidom vagy terület külső kontúrját.

A szó alapformája széle; nominativ plurálja szélek, accusativ plurálja pedig széleket. A széleket formát akkor használjuk, amikor az élek a mondat közvetlen tárgyai, például Látom a széleket. Példamondatokban a szélek lehetnek élesek vagy simák: A szélek élesek. A szélek simák.

A széleket gyakran használt kifejezéskörrel bír mindennapi beszédben és technikai szövegekben egyaránt: kézművességben, építészetben, grafikai tervezésben vagy kartográfiában előforduló leírások, ahol az élek minősége vagy pontos elhelyezkedése fontos.

Látható szinonimák vagy rokon kifejezések közé tartozik a perem és a határ, amelyek szintén az objektumok vagy területek külső határát jelölik, de árnyalatbeli különbségeket hordozhatnak a használat kontextusától függően. See also: perem, határ, margó.