szulfitokkal

Szulfitokkal rendelkező élelmiszerek olyan termékek, amelyekben szulfitokat használnak tartósítószer- és antioxidáns hatás érdekében. A szulfitok a kén-dioxid (SO2) sói vagy származékaik formájában fordulnak elő; a leggyakoribb formáik közé tartoznak a nátrium-szulfit (E221), nátrium-biszulfit (E222), nátrium-metabiszulfit (E223), kálium-metabiszulfit (E224), kalcium-szulfit (E226) és kálium-biszulfát (E228). Ezek gátolják az oxidációt és bizonyos mikroorganizmusok növekedését, ezért gyakran alkalmazzák bortól a aszalt gyümölcsökig, gyümölcslevekig, savanyúságokig, lekvárokig és konzervekig.

Egészségügyi vonatkozások és címkézés: Bizonyos egyénekre irritáló hatással lehetnek, és szulfit-érzékenység esetén asztma-szerű tünetek fordulhatnak elő. A legtöbb jogrendszerben a szulfitokkal kezelt élelmiszerek esetén a tartalom meghaladja valamilyen küszöbértéket (gyakran körülbelül 10 mg/kg vagy 10 mg/L) jelölést igényel; így a címkézéssel vagy a termék E-számmal vagy a „szulfitokkal” megnevezéssel segítik a fogyasztókat a döntésben. A borokra és egyes feldolgozott gyümölcsökre gyakran jellemző a jelölés.

Szabályozás és alternatívák: A szulfitok használata jogilag szabályozott, meghatározott koncentrációk között megengedett. Bizonyos termékeknél a gyártók alternatív megoldásokat is alkalmazhatnak a minőség megőrzése érdekében, például hűtés, zárt környezetben való tárolás vagy más antioxidánsok alkalmazása. Szulfitokkal készült termékek esetén a címkézés fontos információ a fogyasztók számára.